Walesben szinte senki nem akar függetlenséget

Walesben szinte senki nem akar elszakadni Nagy-Britanniától.

A BBC megbízásából a skóciai függetlenségi népszavazás után elvégzett, szerdán ismertetett felmérés kimutatta, hogy a walesi választók alig 3 százaléka pártolná a tartomány független országgá válását, és 12 százalékuk pedig a jelenlegi, korlátozott hatáskörű walesi nemzetgyűlést is inkább felszámolná.

A lakosságnak ugyanakkor csaknem a fele szeretné, ha a nemzetgyűlés jogköreit kibővítenék; az ICM közvélemény-kutató cég kérdésére 49 százaléknyian válaszoltak így.

A brit kormány a skót parlament hatásköreinek jelentős további kibővítésére tett ígéretet, miután a múlt csütörtöki népszavazáson a skót választók elvetették Skócia függetlenné válását. David Cameron brit miniszterelnök a skót referendum után azonban kijelentette, hogy az Egyesült Királyság többi nemzetének, így Angliának, Walesnek és Észak-Írországnak is nagyobb beleszólást kell adni saját ügyeikbe.

Skóciában 44,7 százaléknyian voksoltak a függetlenné válásra; az elszakadást a választók 55,3 százaléka vetette el.

Walesben azonban hagyományosan jóval visszafogottabbak az önrendelkezési törekvések.

A Munkáspárt vezette előző brit kormány hatalmi decentralizációs programja keretében a széles önrendelkezési jogkörökkel felruházott skóciai törvényhozásnál eleve sokkal kurtább hatáskörű walesi nemzetgyűlés jött létre másfél évtizede. Wales lakossága annak idején gyakorlatilag nem is parlamentet, hanem önkormányzati jellegű végrehajtó testületet választott meg 1999-ben, és még ennek létrejötte is majdnem meghiúsult: a decentralizációról 1997 szeptemberében, éppen 50 százalékos részvétellel megtartott walesi referendumon a több mint 1,1 millió szavazatból mindössze 6721 billentette a mérleget a helyi népképviselet megteremtése felé.